A felnőttkori tanulás dimenziói csoportosíthatóak aszerint, hogy a tanulási processzusok az oktatás-képzés intézményrendszerén belül hol zajlanak.
E szerint két kategóriát alkotunk: a tanulás történhet iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül. Az iskolarendszerben történő tanulás felnőttkorban a szűkebb kategória. Iskolarendszerű oktatásban az vesz részt, aki államilag nevesített közoktatási vagy felsőoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolákban, főiskolán vagy egyetemen) tanul, és itt közoktatás esetén tanulói, felsőoktatásban pedig hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés sokkal összetettebb rendszert képez. Itt a formális, a non formális és az informális tanulás egyaránt megjelenik. Míg az iskolarendszerű felnőttoktatás jellegéből adódóan formális, az iskolarendszeren kívüli felnőttkori tanulás egyaránt lehet formális (pl. OKJ-s tanfolyam a képzőközpontban, autóvezető-tanfolyam), illetve non formális (pl. foltvarró szakkör a művelődési házban).
A non formális tanulás – megint csak jellegéből adódóan – az iskolarendszeren kívüli szakágazat része. Az informális tanulás, mivel egész életünket átszövi, mind az iskolarendszerben, mind az iskolarendszeren kívül megjelenik.
Folyamatos változásokon mentek keresztül azok a társadalmi funkciók, melyeket a felnőttképzés intézményesülésének kezdetei, azaz a XVIII-XIX. század óta betölt, és az elmúlt évtizedekben ez a folyamat fel is gyorsult. A hangsúlyeltolódások, szerepváltozások a mai napig nyomon követhetőek.
E felosztás szerint a felnőttképzés funkcióit két nagy csoportba: a szocializációs, vagy a személyes szükségleteket kielégítő funkciók közé sorolhatjuk. Az előbbibe azok a feladatok tartoznak, melyeket a felnőttképzés, mint oktatási alrendszer azért lát el, mert erre igény mutatkozik
a közösség, az állam, a társadalom oldaláról. Az utóbbi csoportba azokat a funkciókat soroljuk, melyek életben tartását nem a társadalom, hanem közvetlenül az egyén szükségletei, elvárásai, igényei teszik szükségessé.:( személyes szükségleteket kielégítő funkciók).
A felnőttképzésnek elsősorban a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességét kell szolgálnia. Természetesen szerepe van a hátrányos helyzetűek esélyeinek javításában is.
Tovább…
Fülöp Henrik
Felnőttképzés
